A magasházak általában rengeteg energiát használnak, és hatalmas ökológiai lábnyomuk van. Egy új bécsi projekt megmutatja, hogy ennek nem kell feltétlenül így lennie – a magasépületek lehetnek fenntarthatóak is.
A passzívház energiakoncepciót alkalmazó 20 emeletes irodaépület Bécsben épült meg. A fotovillamos energia mellett kombinált fűtő, hűtő és energiatermelő egységgel rendelkezik. Az összes hulladékhőt újrahasznosítják, a hűtés egy részét a Duna vize biztosítja.
Mint arról a Green Press Blog korábban beszámolt: a világon elsőként kapta meg magasház – a bécsi RHW irodaépület – a rangos passzívház minősítést. A tanúsítványt Susanne Theumer, a darmstadti Passzívház Intézet képviselője adta át az épület 20. emeletén.
A Donaukanal partján álló üveghomlokzatú épület 80 méter magas. Kiváló belső komforttal és minimális energiafogyasztással rendelkezik. Az új Raiffeisen irodaházban kilencszázan dolgoznak.
– Ez az épület ismét bizonyítja, hogy a passzívház követelményrendszer és a jó építészet tökéletesen összeillő fogalmak – jelentette ki Prof. Wolfgang Feist, a darmstadti Passzívház Intézet igazgatója. A passzívház koncepció kompakt épületformát, kedvező A/V arányt, optimális tájolást, rendkívül jól hőszigetelt épületburkot, hőhídmentességet és kiváló légtömörséget jelent, kiváló nyílászárókkal és hatékony hővisszanyerős szellőzéssel. Az épület projektmenedzsere, Wolfgang Pundy szerint az épület tökéletesen illeszkedik a Raiffeisen csoport klímavédelmi törekvéseihez. – A passzívház tanúsítvány is bizonyítja, hogy helyes az az út, amit választottunk az új épületünk létrehozásához – fogalmazott.
A passzívház célja, hogy a belső komfortot a hőveszteség minimálisra csökkentésével biztosítsa. A „passzív” ebben az értelemben azt jelenti, hogy az épület kevés természeti erőforrást használ fel, viszont hasznosítja a napenergiát a jól szigetelt, légtömör épületburkon belül fűtésre, és minimálisra csökkenti a hűtési energiát a nyári hónapokban a megfelelő ablak kiosztással és árnyékolással.
A passzívház az energiaigényt a szokványos érték tizedére csökkenti. A passzívház minősítés megszerzéséhez az út a radikálisan hatékony homlokzati kialakításon, a gondos csomóponti részlettervezésen és gépészeti rendszeren keresztül vezetett – még a kávéfőzőkre is odafigyeltek. Az optimalizált árnyékolásnak köszönhetően a hűtési igény 80%-kal kisebb, mint egy hasonló irodaházban.
A PHI szerint a bécsi régió jelentős ütemet diktál európai szinten is, úttörő projektjei és nagyszámú befejezett épülete révén.
A Passive House Plus közlése nyomán | Fotók: Atelier Hayde Architekten
Cikkajánló
Bécsben található a világ első minősített passzív magasháza
Vélemény, hozzászólás?