Egy valóban energiahatékony panelfelújítás

A SOLANOVA-projektet az Európai Unió 5-ös keretprogramja részeként – a kimagaslóan energiahatékony lakásfelújítás területén – az egyik első úttörő magyar projektként tartjuk számon. A projekt jelentősége és ismertsége európai szintű, ezt bizonyítja, hogy több egyéb díj mellett 2006-ban megkapta a Solar Preis nevezetű igen rangos nemzetközi díjat, ennek azért van nagy jelentősége nemzetközi szinten is, mert panelépülettel nemcsak mi rendelkezünk, hanem sok más ország is. Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató összeállítása.

A SOLANOVA-projektben együtt dolgoztak a magyar tervezők mellett a német Passzívház Intézet, és a kasseli egyetem munkatársai. A demonstrációs épület egy hetvenes évek végén épített 9 szintes, 42 lakásos, egyszerű tömegű, lapostetős panelház. Az eredeti épület mért fűtési energiafelhasználása a hőfokhidas korrekció után 220 kWh/m²a volt. Az eredeti célkitűzés az volt, hogy ezt legalább 45 kWh/m²a alá csökkentsék, ezzel kidolgozva a panelépületek fenntartható felújítási koncepcióját, megkeresve az optimális gépészeti és építészeti beavatkozás lehetőségeit.

A mintaépület megvalósítását monitoring, szociális kutatás és ökológiai elemzés egészítette ki. A mérések során bebizonyosodott, hogy a panelépületek fő veszteségforrását a hőhidak jelentik, ezért a számításoknál ezt a szokásos módszertől eltérően, másféleképpen kellene közelíteni.

Ha csak azt néznénk, hogy a panelokban 7-8 centis hőszigetelés van, akkor ezek viszonylag jól hőszigetelt házak lennének, legalábbis közel sem lennének olyan rosszak, mint amit az energiaszámlák igazolnak. Kutatások kimutatták, hogy az épületben – és ez panelsajátosság – a másik fő probléma az energiafogyasztás mögött a nyári komfort hiánya.

SOLANOVA, a felújítási stratégia

Fotó: Green Press

Határoló szerkezetek hőszigetelése (külső falon 16 cm U=0,22 W/m²K, lapostetőn 21-29 cm U=0,12 W/m²K, pincefödémen 10 cm hőszigetelés

Fűtéskorszerűsítés (szabályozható)

Hővisszanyerős szellőzés telepítése

Nyílászárócsere (üvegezés közötti árnyékolóval a déli homlokzaton, a külső árnyékoló a szél és a hőhidak miatt nem volt optimális) U= 0,9-1,4 W/m2K

Fokozott légtömörség, melyet Blower-door teszttel is ellenőriztek

Napkollektor (előtetőként)

Víztakarékos szerelvények beépítése, melyek a napkollektorokkal együttesen 50 százalékkal csökkentették a melegvíz-hőigényt

Extenzív zöldtető

Diagram: Green Press

Monitoring Fotó: Green Press

A napkollektormező a földszinti előtetőn került elhelyezésre. Ez azért is jó, mert előtetőt mindenképpen kellett volna építeni a földszinti üzletek árnyékolása céljából. A külső oldali homlokzati hőszigetelés azért 16 cm, és nem pedig 20, vagy 30, mert a szendvicspanelban eleve van 7 cm szigetelés. Ez elméletben 0,44 W/m²K értéket jelentene, azonban a hőhidasság miatt a valóságban csak 1,8-2,0 W/m²K van. Ezért elsősorban a hőhidakat kellett megszüntetni, ami a 16 centis hőszigeteléssel jól megvalósult.

Szellőzőrendszert építettek ki hővisszanyerőkkel, 90 százalékos laboratóriumi hatásfokkal, továbbá 72 négyzetméteres napkollektoros rendszer segíti a használati melegvíztermelést. A légtömörség mért értékei n50 7-12 h-1 között alakultak a felújítás előtt, ezt n50<2,0 h-1 érték alá sikerült vinni (passzívházaknál a követelmény n50<0,6 h-1).

Az eredmények példaértékűek: az ismertetett megoldásokkal 86 százalékos átlagos megtakarítást sikerült elérni (ennek pontos értéke szezononként változó). Első évben 39 kWh/m²/év átlagos értéket mértek, a második évben 19-et (enyhe tél volt, ez a magyarázata). Az üzletekben 71 kWh/m²a értéket mértek az első évben, a lakásokban 35-öt. Azért ilyen magas az üzletekben, mert ott nincsen hővisszanyerő, ez is jelzi a hővisszanyerés jelentőségét. A megújulók aránya 26 százalék. Új, szabályozható radiátoros fűtési rendszer lett kiépítve.

Tervezők: Novák Ágnes, Osztroluczky Miklós, Csoknyai Tamás, Zöld András, Andreas Hermelink