Változások az épületenergetikai szabályozásban

Változások az épületenergetikai szabályozásban

Április 6-ával lépett hatályba a 2006 óta érvényes épületenergetikai rendelet korrekciójának első lépése. Ugyanis március 7-én végre megszületett az a belügyminiszteri rendelet, ami az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet módosításának ütemét tartalmazza (a rendelet elérhető Magyar Közlöny oldalán).

Szerző: Hegedűs Attila | Holnapház

Ez a már régen várt módosítás nem ír elő azonban azonnali változtatásokat az épületek energetikai jellemzőiben. A 2014. áprilisi 6-ai hatállyal ugyanis csupán néhány fogalommeghatározás és magyarázat lépett életbe, így sem a szerkezetek hőszigetelési képességeiben sem a megújuló energiaforrások felhasználásában most még nincs változás.

A számítási metódus vonatkozásában is történnek kisebb-nagyobb változások. (És mintha ezek körül sem lenne minden teljesen kerek. Bővebben lásd az e-gepesz.hu oldal szakmai elemzését: Hibák a 20/2014 (III.7.) BM rendeletben).

A laikus érdeklődők és a potenciális építtetők számára azonban ennél talán érdekesebb az épületek határoló szerkezeteire, illetve energiafelhasználására, fogyasztására vonatkozó szigorítások. Ezek a korábban vártakhoz hasonlóan (Mi lesz itt 2020-ban?) viszonylag lassan és több lépcsőben kerülnek bevezetésre.

Energiakategóriák

Grafika: www.e-epites.hu

Az energetikai szigorítás főbb lépcsői:

2015. január 1-től “az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű” épület építése vagy felújítása esetén már a rendelet által meghatározott, és a korábbi energetikai előírásoknál 22-45%-kal szigorúbb ún. költségptimalizált követelményszintet kell teljesíteni.

2018. január 1-ig azonban a tisztán önerős építkezés esetében még alkalmazható a jelenleg hatályos (vagy a 2006-os) szabály, hiszen csak 2018. január 1-től kezdődően lesz kötelező minden építési beruházásra ennek a költségoptimalizált követelményszintnek a betartása.

2018. december 31-ét követően viszont már “a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épületeket” – a még sajnálatos módon jogszabályilag nem meghatározott – közel nulla energiaigényű épületként kell kialakítani.

2020. december 31-ét követően (az EU-s direktívában meghatározott legutolsó időponttól kezdődően) már minden új épület esetében azt a szintet – a közel nulla energiaigényt – kell elérni. Érdekessége a szabályozásnak, hogy mindezt csak akkor, ha “az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költséghatékonysági számítás alapján a beruházás az épület várható élettartama alatt megtérül”. (Idézet a rendelet szövegéből.)

A szigorítás első lépcsője legkönnyebben a határoló szerkezetek követelményértékeinek változásával szemléltethető:

 

Hőátbocsátási tényező követelményértéke

 

Csak a nagyságrendek és a tendencia érzékeltetéséhez egy jó mérce, ha összemérjük a szabályozást a passzívházak gyakorlatával. Tömör határolószerkezetek esetében a hőátbocsátási tényező – bár nincs meghatározott követelményérték, csak ‘ajánlás’, de a passzívház szint praktikusan nem érhető el enélkül – kevesebb mint 0,15, a nyílászárók esetében minimum 0,85!

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról – a 2014. áprilisában hatályos verzió>>

Nyitókép: MVM

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Print Friendly and PDF

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.