A Holnapház blog bemutatott korábban egy épületkorszerűsítést, aminek keretében egy közel 35 éves családi ház újult meg a passzívház elvek szerint. A fűtési és nyári szezon tapasztalatairól, a beruházás megtérüléséről olvashatunk összegzést a tulajdonostól és a tervezőtől.
A tulajdonosok az épület energiafogyasztását (gáz) és a külső hőmérsékletek alakulását is nyomon követik évek óta, így ezen adatok birtokában egyértelmű a változás. A fűtésköltség harmadára csökkent azzal, hogy a fűtetlen garázs felé eső szigetelés, illetve a kazán- és szellőzőgépet magában foglaló tér szigetelése elkészült, illetve az utóbbi évben a pár fokkal melegebbet tartottak a lakásban.
Az építtetőt idézzük:
– A kikalkulált fűtési energiamegtakarítás ez alatt az egy év alatt valóban megtörtént – a fűtésköltség a harmadára csökkent – , a felújítás a komfortérzetünket is jelentősen javította. A szigetelés és a nyílászárók mérhetően hozták az elvárt eredményeket, ami számomra meglepetés, hogy az alap szigetelése milyen lényeges közérzetjavulást okozott azzal, hogy a földszint padlójának hőmérséklete padlófűtés nélkül is megemelkedett. A mérhető érték pedig az, hogy a terasznál lévő üvegfal-ajtó melletti földön mért hőmérséklet és a legtávolabbi pulton leolvasható érték között csak egy Celsius-fok különbség van. Korábbi számszerű adatom nincs, de mindig éreztük a lábunkon a hideget.
A teljes kivitelezési időszak alatt életvitelszerűen tartózkodtak a lakásban a lakók, a földszinti, talajon fekvő padlószerkezetet nem újították fel, utólagos szigetelés sem történt, csak a külső, függőleges peremszigetelés valósult meg.
– Tavasszal reggelente nagyon hiányzott a madarak csicsergése, ami korábban behallatszott, ezért nyárra le is állítottuk a hővisszanyerős szellőző rendszert, hogy nyitott ablaknál alhassunk és így az ébresztésünkről ők gondoskodjanak. Nyáron visszatértünk a régi gyakorlatunkhoz: éjjelente lehűtöttük a lakást, amit nappal a „bezárkózással” igyekeztünk megőrizni. Nyáron nagyon jól bevált a zsaluzia, mert a tűző nap fényét és melegét kizárta, de a szórt fényeket beengedte. A lakás hőmérsékletét a külső hőszigetelés, valamint nyáron az ablakok árnyékolása közel állandó értéken tartja. Hűvösebb időben nagyon kellemesen átengedik a keleti oldal ablakai a napsugárzást, ezzel is melegítve a lakást.
A keleti oldalon vannak szolár üvegek.
Az épülethőszigetelések gazdaságossága
Bátran kijelenthető, hogy ebben az esetben egy reális távon belül megtérülő beruházásról beszélhetünk. A tulajdonos egyik mondata mégis úgy szólt, hogy “a felújítás gazdasági szempontból egy soha meg nem térülő beruházás volt”. A beruházás összköltségének és a gázszámlán mérhető megtakarításnak az összevetése önmagában téves eredményt hoz – ez esetben is erről lehet szó. Nézzük részleteiben!
Ha a megtérülés kérdését vizsgáljuk, nem szabad a teljes beruházás költségét alapul venni, mert az hibás eredményt ad, hiszen ebben olyan – a normál használat során jelentkező elhasználódásból fakadó – tételek is szerepelnek amelyek felújítása, korszerűsítése önmagában is szükségszerű volt. Az épület külső vakolata, festése amúgy is felújításra szorult, így azt mindenképpen meg kellett volna csináltatni, ebben az esetben az energetikai felújítás csak a vastagabb, többlet-hőszigetelés. Hasonlóan a nyílászárókhoz, hiszen azok is már cserére szorultak. Menet közben derült ki, hogy az elektromos rendszer is felújításra szorul, ami szintén egy olyan tétel, ami így is, úgy is aktuális lett volna stb. Vagyis ha a beruházás pénzügyi megtérülését vizsgájuk, ezen tételek nélkül kell kalkulálni.
Továbbá a megtérülés kérdésének az elemzése során egyéb szempontokat is érdemes figyelembe venni. Mennyit ér most a ház és mennyit ért mindezen beruházások előtt? Ez talán a legnehezebben számszerűsíthető tétel, hiszen mindaddig míg az ember nem kívánja eladni a házát, nem tud pontos számokat, de még a nem túl kedvező ingatlanpiaci környezetben is jelentősen jobban értékesíthető, magasabb értéket képvisel az ingatlan a mostani, mint a korábbi állapotában.
Mindezeken felül egy ilyen vizsgálódás során mérlegre kell tenni olyan, nehezen számszerűsíthető tételeket is, mint például az épület távlati állagvédelme – mennyivel jobb állapotban marad az épület a továbbiakban annak eredményeképpen, hogy mostantól kezdve a határolószerkezeteket egy vastag szigetelő réteg védi az évszakok és az időjárás viszontagságaitól? A belső komfort, a lakó közérzet jelentős javulását is is célszerű figyelembe venni.
Mindezekkel együtt összességében pozitív a tulajdonosok véleménye, tapasztalata az épületről.
Hegedűs Attila okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező írása a Holnapház blogon jelent meg korábban >>
Vélemény, hozzászólás?