Az elmúlt évek alacsony energiaárai sem tudták visszafogni a környezettudatos passzívház-mozgalom terjeszkedését Európában. A szigorúan energiatakarékos és ezzel párhuzamosan a megújulókra (hőszivattyú, napelem, napkollektor, szélkerék) támaszkodó építési mód már nemcsak a hagyományos családi házaknak jelent alternatívát, de egyre több lakótömböt, irodaházat, óvodát, iskolát, sőt kórházat is építenek fosszilis alapú fűtés és elektromos légkondicionálás nélkül. Magyarországon nincs állami támogatás az ilyen épületekre, de már nálunk is megjelentek az első többlakásos passzívházak és a pollenmentes gyermekintézmények.
Míg tőlünk nyugatabbra már tízezrével épülnek a passzívházak, nálunk jóval lassabb a tempó, százas a nagyságrend. Az mindenesetre biztató, hogy a passzívház mint fogalom már elfoglalta jól megérdemelt helyét a magyar ingatlanpiacon, lakásépítésben vagy éppen a környezettudatos értelmiségi közbeszédben. A lakásépítés gondolatával kacérkodók már mondhatni viszonyítási pontként tekintenek a passzívházakra, nagyjából ismerik az elveit, az előnyeit és hátrányait. A legtöbben nem szeretnének „igazi” passzívházat építeni, csak amolyan „passzívházközeli” megoldást keresnek, ami kissé zöld, erőteljesen energiatakarékos, de nem annyira szabálykövető és puritán, mint ahogy a passzívházakat elképzelik. A tervezők, építtetők és a kivitelezők általában kedvelik a „passzívház-elemeket” felhasználó építési módot, ami lefordítva általában vastag hőszigetelést, műanyag ablakokat, esetleg hőszivattyút és napelemet jelent.
Így jelennek meg azután az ingatlanhirdetésekben olyan vonzónak hitt, ám jobbára értelmezhetetlen vagy félrevezető kifejezések, mint a „szinte passzívház kategóriába sorolható lakás”, „energiabarát passzívház cirkofűtéssel”, „a szigorú passzívház-előírásoknak is megfelelő háromrétegű ablakok”, esetleg „passzívházelvek szerint tervezett és kivitelezett szerkezeti elemek”. Már a „világ legnagyobb épülő passzívháza” is megtalálható a budapesti ingatlanhirdetések között, a szakma kíváncsian várja, vajon a 255 lakásos komplexum teljesíti-e majd a szigorú darmstadti kritériumokat.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy a fenti építési módszerek és termékek károsak vagy hatástalanok lennének – csak éppen a tradicionális passzívház-elvek azért ennél jóval kézzelfoghatóbbak, a fizika nyelvén is leírhatóak.
Bogdán Zoltán írása. A teljes cikk itt olvasható >>
Vélemény, hozzászólás?