Az Energie Planer Team megbízásából először szervezett a Green Press szakmai roadshow-t építészeknek, mérnököknek, egyetemi hallgatóknak, s mindazoknak, akiket érdekel a passzívház-technológia, a világszerte alkalmazott építési szabvány, a passzívháztervezés. Az egyhetes programsorozat négy állomást érintett: Kolozsváron, Győrben, Budapesten és Pécsen hallhattak előadásokat a jelenlévők. Építészkamarai tagok másfél kreditpontot szereztek a részvétellel. Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező és oktató összegezte a tapasztalatokat.
A roadshow célja eredendően az volt, hogy felhívja a figyelmet a hazánkban 2011 óta elérhető Minősített Passzívház Tervező képzésre, amelynek végén nemzetközileg elismert minősített passzívház tervezői és tanácsadói végzettség szerezhető vizsga útján. A passzívház-technológia elsajátításának gyors és kényelmes módja a budapesti tanfolyam elvégzése. A képzés őszi és tavaszi kurzusokkal indul, s mivel hiánypótló, egyre több érdeklődőt vonz – 2014. szeptember 26-án már a VIII. évfolyam kezdi meg tanulmányait. Természetesen van egy hosszabb és rögösebb út is, az egyéni tanulás, illetve saját tervezésű minősített passzívház kivitelezése. A képzés ezt a folyamatot segíti elő, illetve rövidíti le – az egyéni erőfeszítések ebben az esetben is szükségesek.
A témát a paradigmaváltás szükségessége tartja napirenden
Az utóbbi ötven évben az emberiség száma megduplázódott, a termelékenység megháromszorozódott, vagyis a világ termelése és fogyasztása, ezzel együtt a környezetszennyezés és a nyersanyagok, energia stb. fogyasztása is hatszorosra nőtt, ami fenntarthatatlan folyamat. A pazarlás helyett hatékonyságra, a lineáris folyamatok helyett körfolyamatokra, a fosszilis energia helyett megújuló forrásokra kell átállni. Ebben a paradigmaváltásban az építészetre is óriási feladat vár.
A válság változásra, és új vállalásokra ösztönöz, a kihívásokra az építészek már ma jó példákkal válaszolnak. 2020-tól közel nulla energiafogyasztású épületeket kell majd építeni, és 2050-re el kellene érni, hogy az épített környezet fenntarthatóvá váljon. A fogyasztói társadalom eldobható építészetet produkál, de a világ megváltoztatható a gondolkodásunk által – lehetséges az átmenet a fenntarthatóság felé. A passzívházak mögött több mint húsz év kiforrott elmélete és gyakorlata áll, és ez jó alapot kínál a gazdaságos, többletkomfortot és fenntartható hatékonyságot nyújtó megoldásokhoz, többek között az EU 2020-as célok eléréséhez.
A passzívház alapok – kiválóan hőszigetelt épületburok, hőhídmentesség, légtömörség, hővisszanyerős szellőzés, optimalizált szoláris nyereség, megújuló források integrálása, minőségbiztosítási protokollok stb. – ismertetése mellett a roadshow előadásain konkrét példák bemutatására és elemzésére, illetve a jelenlegi gyakorlat kritikájára is kitértek az előadók. Nem elég a vastag hőszigetelést, tripla üvegezésű nyílászárókat, vagy akár hővisszanyerős szellőzést beépíteni, ha nincsenek megoldva a csomópontok, nincs biztosítva a légtömörség, vagy hőhidas a szerkezet. Energiamodellezés és integrált gépészet nélkül sem fogunk előbbre jutni. Néhány éve ezek szükségességét is gyakran megkérdőjelezte a szakma, de mára eljutott oda, hogy elfogadja ezeket a követelményeket. Rendszerszemlélet és megfelelő szaktudás nélkül nem várható érdemi előrelépés.
A roadshow különböző állomásain gyakorlott, helyi passzívház tervezők és építők mutatták be legújabb munkáikat, és számoltak be tapasztalataikról.
Kolozsvár, 2014. szeptember 12.
Romániában is elindult a passzívházak építése, az első minősített passzívház átadása néhány héten belül várható. Az újszerű építési technológiával épülő négylakáos társasház ökológiai szempontból is figyelemreméltó, és már az építés során is jelentős érdeklődést generált. Romániában – ha lehet így mondani – komoly kihívásokkal küzd a szakma, az egyik hozzászóló elmondta például tapasztalatát „az építtetőket nem érdekli az energiatakarékosság, amíg a szomszéd erdejében van fa…”. Az elvileg előremutató szabályozást gyakran nem tartják be, és a tervezési díjak is nagyon alacsonyak (akárcsak nálunk), a bürokrácia pedig burjánzik. A kolozsvári előadás tapasztalata az volt, hogy a magyar megépült környezettudatos példák inspirálóan hatnak, és komoly érdeklődés mutatkozott a tanfolyam iránt is.
Győr, 2014. szeptember 15.
Szekér László tart előadást a győri helyszínen
A győri városi televízió tudósított a győri rendezvényről. A fotón Boros Károly látható interjúhelyzetben
Győrben a Városháza támogatásával tarthattuk meg az előadásokat. Több passzívház generálkivitelezője, Boros Károly okl. magasépítő üzemmérnök tapasztalata szerint a 0,6-os légtömörség könnyen elérhető, sőt sokkal jobb értékeket is el lehet érni odafigyeléssel, és ezzel további megtakarítások is elérhetők. Például 0,2-es légtömörség esetén a hőszigetelés vastagsága is csökkenthető. Kiemelte a szoláris nyereség fontosságát, illetve kitért a passzívházak drasztikusan lecsökkentett energiafogyasztására, ami társasházakban – ha nem azonos minőségben épülnek meg a lakások – akár vitaforrás is lehet. Gyakorlott kivitelezőként nagyon hiányolta az a szakemberek, szakmunkások megfelelő felkészítését, képzését.
Budapest, 2014. szeptember 17.
A budapesti helyszín ideális választásnak bizonyult: hazánk eddigi legnagyobb volumenű passzívházának egyik földszinti lakásában is körülnézhettek a résztvevők
Pólus Károly építész előadása. A Nagy Csaba által vezetett Archikon építésziroda tervezőjeként közreműködött a 100 lakásos passzív társasház megvalósításában
A fotóra kattintva még több kép látható a budapesti 100 lakásos passzív bérházról
A budapesti előadásokra a közelmúltban elkészült százlakásos passzívház egyik közösségi helyiségében került sor (ezúton is köszönjük a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. és a kerületi önkormányzat munkatársainak a lebonyolításban nyújtott segítséget!).
A hazánkban egyedülálló, méreteinél fogva is az eddigi legjelentősebb passzívház beruházásban közreműködő tervezők ismertették az alkalmazott megoldásokat, kritikusan elemezve a tervezés és kivitelezés folyamatát. Jelentős érdeklődés mutatkozott az új épület iránt, a hallgatóság betekintést nyerhetett a „kulisszatitkokba”, az engedélyezés és a minősítés olykor rögös folyamatába.
A ház méretei miatt a tűzvédelem, a légtömörség mérés vagy akár a nyílászárók kiválasztása is fokozott követelmények elé állította az alkotókat, és érdekes tanulságokat vonhattunk le belőlük.
Érdekességként említették a tervezők a felfokozott várakozás szülte elvárásokat, az ebből fakadó „csalódásokat”. Az átadón jelenlevő újságírók némelyike például zöld növényzettel borított falakat vízionált, így félreértve a „zöld” megoldásokat.
Pécs, 2014. szeptember 19.
A pécsi Koós Miklós hazai terepen beszélhetett passzívháztervezésben szerzett tapasztalairól
A pécsi előadásokra a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának egyik tantermében került sor. Szakmai körökben az építészeti blogja révén is ismert Koós Miklós építész előadásában részletesen beszámolt arról a hosszú – kudarcoktól nem mentes – folyamatról, amely az első minősített, Gödön megvalósult passzívháza tervezéséig vezetett. A kezdeti kísérletek buktatóinak ismertetéséből hasznos következtetéseket vonhattak le a résztvevők. A 18. minősített magyar passzívház tervezője megerősítette, hogy elsősorban az építtetők igénye hajtja előre a passzívház „szekerét”. Az építtetők az internet, a konferenciák, a nyílt napok stb. révén egyre tájékozottabbak, felkészültebbek. Az igényes és felkészült építettő megkeresi és megtalálja azokat a szakembereket, akik képesek teljesíteni az elvárásait – említette.
Nem passzívház! A pécsi Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar épületének belső részlete
A tervezői tájékozatlanság, felkészületlenség eredménytelen teljesítéshez, végső soron munkavesztéshez vezethet. A passzívházépítés jelenleg kb. 10 %-os többletköltsége nem riasztja el az igényes és hosszútávra tervező építtetőket, ráadásul a plusz kiadás hamar megtérül. Konkrét ajánlásokat is megfogalmazott: a kompakt, folytonos épületburok kialakítása érdekében lehetőleg ne építsünk garázst az épületbe, a kiviteli tervhez sok csomópontot kell megtervezni, lényegében az összes – hőtechnikát és légtömörséget érintő részletet ki kell dolgozni. Az energiamodellezés már a tervezés elején kezdődjön meg – ennek nyilván kihatása van az épület telepítésére és kialakítására is. Véleménye szerint érdemes az építésznek megtanulni és elkészíteni a PHPP-t, az építtetőnek pedig érdemes az építész tanácsát kikérni már a telekválasztás előtt.
Az építtetők számára fontos tanács, hogy a tervezőtől előminősített tervet kérjenek, a kivitelezőtől pedig meg kell követelni azt, hogy a kivitelezés után szerezze meg az épület is a minősítést. Ez nyilván nagy kihívások elé állítja a közreműködőket, de az eredmény – kiemelkedő komfort, energiahatékonyság, piacképesség – mindenkit meggyőz végül.
Szekér László Pécsen
A gazdasági vonatkozások mérlegelése nem igényli, hogy az épület a fűtésigényét tekintve 15 kWh/m2,év érték alatt teljesítsen. A passzívház-technológia áldásos „hozadéka” így is tetten érhető, hiszen sok alacsonyenergiás épület alkalmazza a passzívház-technológia előírásait. Vajda József CSs, gépészmérnök, energetikai szakmérnök, minősített passzívház oktató, a magyar nyelvre adaptált nemzetközi tananyag társszerzője ismertette a tanfolyam épületgépészeti moduljait és érintette a vizsga kérdéskörét is. Előadásában kitért a légtömörség jelentőségére, gyakorlati példaként pedig a légtömörség-mérés technikáját ismertette.
Fotók: © green press Mesterházy Mónika
Vélemény, hozzászólás?