Cikk jelent meg az Építészfórum virtuális hasábjain a hőhidakról.
A szakirodalom Porter hipotézisként ismeri azt a jelenséget, amikor a szigorú környezetvédelmi előírások innovációhoz, és ezáltal a hatékonyság növekedéséhez, így a versenyképesség erősödéséhez vezetnek. Jó példa erre a jelenségre a következő: Az energiafaló épületek hatékonnyá tétele több évtizede folyik. A szigorítások során egyre inkább előtérbe kerülnek a hőhidak, melyeket ma már vagy számítani, vagy teljesen elkerülni kell ahhoz, hogy el tudjuk érni a követelményeket. Sajnos egyik sem jellemző manapság, kivéve a passzívházas gyakorlatot. A hőhidak teoretikus problémának tűntek a hőkamera megjelenéséig. Manapság már a mobiltelefonokba is kerülhet hőkamera, ami kézzelfogható közelségbe hozza, láthatóvá teszi a hőhidakat – nem csak nekünk, tervezőknek, hanem a megrendelőknek is. Az innováció így segíti elérni az eredetileg kitűzött szabályozási célt.
Mi a hőhídmentesség?
Az építészetben ma már alapkövetelménynek tekinthetjük a hőhídmentes tervezést, mellyel felesleges számításoktól, költségektől és problémáktól tudjuk megkímélni magunkat és ügyfeleinket. Egy épületburok akkor tekinthető hőhídmentesnek, ha a teljes épületburok megszakításmentesen és megfelelő hőszigeteléssel van ellátva, nincsenek „hidak” melyek kivezetik a hőt az épület belsejéből. Lehetséges ez? Igen, a passzívházak például ezen elv alapján épülnek.
A hőhídmentes kialakítás – a keletkező hőveszteség kisebb vagy egyenlő nullával – következtében a hőhidakon keresztüli hőveszteségek annyira lecsökkenthetők, hogy ezeket nem kell figyelembe venni az energiamérlegben, így megengedhető a hőhíd-hatások figyelmen kívül hagyása. Ezen „ökölszabály” betartása jelentősen egyszerűsítheti a tervezést. A hőhídmentes tervezési elv lehetővé teszi a többdimenziós hőáramszámítás mellőzését! A mai gyakorlatban is mellőzzük a részletes számítást „egyszerűsítés” címen, de helyette nincs olyan „ökölszabály”, ami segítene megelőzni a problémákat. Ez az egyik oka annak, hogy az épületeink tényleges teljesítménye jelentősen eltér a tervezettől. Passzívházaknál nincs ilyen teljesítmény szakadék („performance gap”).
Hőhídmentes egy szerkezetet, ha ɸ ≤ 0,01 W/mK
vagyis a hőhidasság 1% alatt van. Ezt a negatív hőhidak ellensúlyozzák. Ezzel az „ökölszabállyal” a tervezés és a kivitelezés lényegesen könnyebbé válik: a csomóponti részletek jelentős részét csak egyszer kell ellenőrizni, hogy az 1%-os kritérium teljesült-e.
A teljes cikk itt olvasható:
Vélemény, hozzászólás?