Hírek
2013 augusztus 30. írta: Passzívház Magyarország Egyesület

Elfelejthetjük a rezsit örökre! A passzívházaké, a zéró- és pluszenergiás épületeké a jövő

Elfelejthetjük a rezsit örökre! A passzívházaké, a zéró- és pluszenergiás épületeké a jövő

Október 15-én beköszönt a fűtési szezon, az áprilisig tartó időszakban – az időjárás függvényében – tetemes havi kiadással számolhatunk, sokan kényszerülnek kiadásaikat átcsoportosítani a magas fűtésköltség miatt. Pedig van megoldás: passzívház-technológiával nemcsak az energiaköltségek, hanem a környezetterhelés is jelentősen csökkenthető. Az Európai Unió döntése értelmében 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológiát kell a megvalósítás során alkalmazni. Nemcsak új épületek esetén, hanem átfogó felújításnál is. A passzívház követelményrendszer maradéktalanul megfelel ennek a célnak. A nyugati országokban, sőt, távol-keleten is robbanásszerűen terjed a technológia. De mi a helyzet Magyarországon? 

 

Prof. dr. Wolfgang Feist

A világon eddig mintegy 40 ezer passzívház épült – döntő hányaduk Ausztriában és Németországban. Üzemelő passzívházak tízezrei bizonyítják tehát, hogy a Wolfgang Feist fizikusprofesszor által a kilencvenes évek elején kidolgozott passzívház elmélet működik. A hagyományos technológiával létesült épületek energiaköltségeihez viszonyítva a passzívházak 85-90 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, a fűtésigény elenyészően kevés.

A világ első passzívházát maga a koncepció megteremtője, Feist professzor építtette a németországi Darmstadtban, a négylakásos sorház egyik lakásában 1991 óta lakik a családjával. Az Innsbrucki Egyetem épületfizika professzora világhírű szaktekintély, legutóbb a Brit Építészek Királyi Intézete választotta tiszteletbeli tagjává.)

Bécs Euro Gate városnegyedében kizárólag passzívházak létesülnek

A világon fellelhető passzívházak döntő többsége lakóépület, de az utóbbi években sokféle épülettípus létesült a kimagaslóan energiahatékony technológiával. Bécsben épült meg a világ első magasháza – a Duna-parti banképületet 2013-ban adták át. Az osztrák fővárosban nagyszabású fejlesztés kezdődött: az Euro Gate városrészen kizárólag passzívházak létesülnek. Az egykori Aspang vasútállomás telkén, Landstrasse kerületben kialakítandó új városnegyedben kizárólag passzívház-minőségű lakásokat, irodákat és kereskedelmi létesítményeket építenek. A kivitelezés első üteme már megvalósult: 800 lakás épült, ezekbe összesen közel hétezren költöznek majd be. Az építkezés összköltsége 103 millió euró, a bécsi önkormányzat több mint 40 millió euróval támogatja a programot.

Szászfenesen épülhet meg Kelet-Közép Európa első passzívház-technológiát alkalmazó temploma. Látványterv: Abos Ede

Egyre több oktatási intézmény és irodaház épül Európa-szerte passzívház standard szerint, sőt, a romániai Szászfenesen passzívház templom és parókia létrehozását tervezik. A megvalósult passzívházak bizonyítják: a Wolfgang Feist fizikusprofesszor által a kilencvenes évek elején kidolgozott passzívház elmélet működik. Kiválóan bevált, pont úgy, ahogy eltervezték: a rendszer a mai energiaárak mellett a hosszútávú gazdasági optimum körül valósítható meg. Ezen felül magas komfortot és biztonságot kínál a növekvő energiaárakkal szemben.

Magyarország lemaradásban?

A szadai passzívház
Látványtervek, fotó: Szekér László

Annak ellenére, hogy a technológia a nem túl távoli Ausztriában és Németországban már másfél évtizede jól ismert és elterjedt, hazánkban viszonylag későn, 2009-ben jelent meg, amennyiben az első megépült – minősítési tanúsítvánnyal rendelkező – passzívházból indulunk ki. (Több nyugat-európai országban is ekkoriban kezdtek megjelenni az első passzívházak.) A szadai lakóház Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező tervei alapján valósult meg, de az érdem nemcsak az övé, az épületgépészet és a kivitelezés sikere is, minden közreműködőnek újszerű kihívásokkal kellett megbírkóznia. A használatba vételt követő 4. évben interjú készült a tulajdonossal, aki elmondta: maximálisan elégedett a passzívházzal. (A cikk a Green Press Blogon olvasható.)

Az első magyar passzívház híre bejárta a médiát, ám azoknak, akik áttörést reméltek, csalatkozniuk kellett: nem mondható, hogy a magyarok kedve megjött a passzívházépítéshez. A gazdasági recesszió is keresztülhúzta a számításokat, lejtőre került az építőipar, a lakásépítés rég tapasztalt mélyponton van. Szekér László a tévhiteket cáfolandó összehasonlító elemzést készített, amely azt boncolgatja, hogy megéri-e ma Magyarországon passzívházat építeni? (Az elemzés itt olvasható.)

A passzívháztervező 2009 óta több passzívházat tervezett. Ezek közül külön említést érdemel a 2012-ben átadott passzívház iskolaépület. Budapest XX. kerületében, egy meglévő iskola bővítéseként épült meg az első magyar középület, amely megfelel a passzívház követelményrendszernek.

– Határidőre és többletköltség nélkül sikerült megvalósítani az épületet, amely pontosan annyiba került, mint egy hasonló nagyságú, de szokványos építésű iskolaépület – mondja Szekér László. A különbség az energiafogyasztásban van: 90 százalékkal kevesebb energiára van szükség a megfelelő komforthoz. A tantermekben folyamatosan friss levegő biztosított. Nemzetközi kutatások kimutatták, hogy az osztálytermekben nagyon hamar elfogy az oxigén, kevés a 45 percenkénti szellőztetés. Ezért tulajdonképpen az összes iskolában kötelezővé kellene tenni a folyamatos, energiatakarékos hővisszanyerős szellőztetést. Ez a projekt igazolta, hogy műszakilag lehetséges, és gazdaságosan megvalósítható ez Magyarországon – fejti ki a tervező.

Gyakori kritika a passzívházakkal kapcsolatosan a többletköltség. Tapasztalt szakemberek szerint viszont a passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos technológiával létesült épület.

Budapest XIII. kerületében 100 lakásos passzív társasház létesül
Részletek a fotóra kattintva láthatók

Az első magyar passzívház technológiával létesült iskolaépület
Budapest, XX. kerület
Fotó: Szekér László

A pesterzsébeti általános iskola új foglalkoztatójában autista gyerekek tanulnak
Fotó: Mesterházy Mónika

Számos példát lehet sorolni a Magyarországon megvalósult, megfizethető passzívházakra, kezdve az első, szadai passzívházzal, melynek a bruttó építési költsége négyzetméterre vetítve 236 000 forint volt. Négy évvel később a pesterzsébeti iskolaépület sem került többe bruttó 265 000 forintnál. Épületfelújításokra is vannak jó példák. A passzívházak közös jellemzője, hogy fajlagos fűtési energiaszükségletük 15 kWh/m2,év alatt marad, ez egy 120 négyzetméteres épületre vetítve 1800 kWh energiaigényt jelent évente. 10 kWh energiaigényt 1 m3 földgázzal, vagy 1 liter fűtőolajjal lehet fedezni, tehát egy ekkora ház éves fűtési energiaigénye a mi közép-európai klímánkon 180 m3 földgázzal fedezhető. Egy hasonló méretű szokványos, rossz energetikai minőségű épületnél ez 1500-2000 m3 földgázt igényelne. A passzívházak további ismérve, hogy a primerenergia fogyasztásnak is van felső határa, ez pedig nem lehet több, mint 120 kWh/m2,év. Ebbe az összes elhasznált energia beletartozik: a használati melegvíz előállításához szükséges energia, a szellőzés, világítás, gépészeti berendezések segédenergia-igénye, sőt a háztartási gépek és berendezések energiaigénye is. Ez nagyon magas követelményt támaszt a tervezéssel szemben.

 

Kik tervezik a passzívházakat?

A német Passzívház Intézet minden évben megrendezi a Nemzetközi Passzívház Konferenciát, a világ minden tájáról érkeznek szakemberek

Magyarországon 2009 óta rendezik meg a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát – magyar és külföldi szakemberek számolnak be az újdonságokról. Idén novemberben is lesz konferencia, és passzívház nyílt napok

Nagyjából ötven passzívház épült 2009 óta Magyarországon, de nem mind rendelkezik minősítési tanúsítással. Tömeges igény egyelőre nem mutatkozik tehát a technológia iránt. Mi lesz azonban, ha 5-7 év múlva az Európai Unió szabályozása érvénybe lép, és kötelező jelleggel kell passzívházakat létesíteni? Van elegendő felkészült szakember?

Jelenleg 44 magyar minősített passzívház tervező szerepel a Passivhaus Planer nemzetközi adatbázisban, az online nyilvántartásba kizárólag certifikált építészek, épületgépészek, kivitelezők, passzívház tanácsadók kerülhetnek be. Olyan szakemberekről van szó, akik eredményes vizsgát tettek a német Passzívház Intézetnél, illetve az intézet által kidolgozott – több országban elérhető – képzést követően vizsgáztak le, illetve megépült, saját tervezésű minősített passzívházzal bizonyítják jártasságukat a témában. A nyilvános adatbázisban több mint 3400 szakember található meg jelenleg a világ minden tájáról. A Passivhaus Planer azoknak nyújt támpontot, akik a gyakorlatban is jól működő passzívházat szeretnének; ennek feltétele, hogy referenciával rendelkező szakembert bízzanak meg a tervezéssel és a kivitelezéssel.

– Mivel a passzívháztervezés sok technikai részleten és több szakág integrációján alapul, elméleti és gyakorlati tudás nélkül nem lehet passzívházat tervezni és építeni – állítja Szekér László, aki a 2009-ben megalakult Passzívházépítők Országos Szövetségének egyik alapítója, 2012 óta elnöke.

– Természetesen lehet és kell is próbálkozni, saját kísérleteket végezni, sok mindent meg lehet tanulni autodidakta módon, de ma már felesleges hosszú éveket elpazarolni, hogy azokat az utakat végigjárja valaki, amit az elődök sokszor több éves vagy évtizedes munkával kitapostak. A passzívház technológia ma már egyszerűen megtanulható  – mondja a szakember.

2011 óta magyar nyelven is elérhető az uniós Intelligent Energy Europe program keretében kidolgozott, tavaszi és őszi kurzusokkal induló Minősített Passzívház Tervező képzés. Nemzetközileg elismert képesítést ad, szeptemberben már a 6. évfolyamot indítják. A PAOSZ több tagja akkreditált oktató. Szekér László szerint hiánypótló a képzés. A képzés weboldala: www.passzívhaztervezo-oktatas.com.

– Nagyon nagy szükség van rá, mert a piac igényli, és egyelőre nincs jelen a hazai mérnökképzésben, az egyetemek – a Szent István Egyetem kivételével – nem készítik fel erre a tudásra jelenleg a hallgatókat, ami véleményem szerint  komoly mulasztás.

 

A passzívházaktól a  zéró- és pluszenergiás épületek felé

Egyik budapesti passzívháza előtt látható Szekér László
Fotó: Batár Zsolt

A passzívház koncepció egy tudományosan megalapozott, de egyszerűen kezelhető, praktikus módszer az épületek energiaigényének drasztikus csökkentésére. A cél az, hogy ne legyen szükség olyan energiaforrásra, amely nem biztosítható fenntartható módon.

A fenntartható energiaforrásokkal kombinált passzívházaké, a zéróenergiás és pluszenergiás épületeké a jövő, utóbbiakhoz a passzívház technológián keresztül vezet az út, a költségoptimalizált gazdaságos megoldás miatt.

Szekér László PAOSZ elnök szerint rövidesen megjelennek hazánkban is a megújuló forrásokkal kombinált passzívházak, a valóban fenntartható, rezsimentes épületek. Ha elérünk ide, nem lesz szükség mesterséges rezsicsökkentésre, elfelejthetjük a rezsit örökre.

 

 

 

 

 

Őszi passzívházas rendezvények

Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencia 2013. november

Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok 2013. november 8-10. (részletek hamarosan)

Összeállította: Green Press | Mesterházy Mónika

 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Print Friendly and PDF

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.