A video 2009 márciusában készült (szerző: Épitech magazin), ekkor költöztek be a tulajdonosok.
Hazánkban elsőként a Szekér László tervezte családi ház kapta meg a hivatalos passzívház minősítést a darmstadti Passivhaus Instituttól.
Főbb építési adatok, körülmények
A telek Budapesttől kb. 30 km-re északra, Szada egyik újonnan parcellázott részén található. Területe 1501 négyzetméter, 19 méter széles és körülbelül 78 méter hosszú, kelet-nyugati tengelyű. A ház hasznos alapterülete 126 m2, a telek beépítettsége 180 négyzetméteren 12%. Burkolt külső felületek: 131 négyzetméter. Zöldterület: 1190 négyzetméter (79 %).
A tervezés kihívása az volt, hogy a négytagú család számára egy gyorsan és gazdaságosan megépíthető, megfizethető passzívházat hozzunk létre, a maximálisan rendelkezésre álló kb. 30 millió forintból, a tervezéssel és kivitelezéssel együtt a rendelkezésre álló 8 hónap alatt, úgy, hogy ez alatt az idő alatt a használatbavételi engedélyezés is megtörténjen. A célok között szerepelt az is, hogy lehetőleg a hivatalos passzívház-minősítést is megszerezzük, illetve a ház a későbbiekben továbbfejleszthető legyen null-energiás házzá.
Az általános koncepció ismertetése
A terület enyhén lejtős kelet-nyugati irányban. Környezete részben beépült, illetve folyamatosan épül, körben a szokásos, „mediterrán”stílusra hajazó családi házas ingatlanok találhatók. Az építtető – a passzívházépítés iránt elkötelezett matematikus-környezetvédő tanár házaspár – eredetileg egy fszt+tetőtér kialakításban gondolkodott, de a minimál méretek (kb. 120–130 m2 hasznos alapterület) miatt inkább a földszintes kialakításnál maradtunk, így a megépült ház egy földszintes épület, pinceszint és beépített tetőtér nélkül. Az építtetők egy olyan egyszerű, megfizethető lakóházat szerettek volna létrehozni, melyben a négytagú család elfér, és négy önálló szoba, illetve félszoba kialakítható. (A délnyugati részen található L-alakú szoba később ketté osztható.) A költségkímélés miatt garázs, vagy kocsibeálló nem készült.
Az épület elhelyezésénél elsősorban a szoláris nyereség maximalizálása volt a cél, ezért – a szabadonálló kialakítás előírásainak megfelelően – az északi telekhatárhoz közel helyeztük el a házat. Tekintve, hogy a déli oldali szomszéd építési szándékait már ismertük, az épületet igyekeztünk minél inkább a telek közepére húzni, amit csak többszöri, főépítészi egyeztetés során sikerült elérni, mivel így az épület telepítése „kilóg” az utcaképből. Az épület formálásánál a kompakt tömeg elérése csak kompromisszumok árán volt elérhető, de törekedtünk a közép-európai klímán bevált, egyszerű, délre tájolt hosszúkás téglalap alakú formára. Az épület déli oldalán helyeztük el a nagy ablakokkal ellátott lakóhelyiségeket, és az északi oldalra kerültek – mintegy puffertérként – a kiszolgáló helyiségek, a konyha, előszoba, vécé, fürdő, gépészeti helyiség.
Az autónak az északi kerítés közelében alakítottunk ki nyitott parkolót, melyet árnyékoló lugas, zöld növényzettel befuttatott tető véd.. Az épülethez a keleti oldalon, a nappali, konyha és étkezőhöz kapcsolódóan egy 28 m2-es fedett-nyitott terasz kapcsolódik, nyugatról az épület határolja, így szélvédett és intim kialakítású. A ház bejárata az északi oldal közepéntörténik, a bejárati szélfogón keresztül. Általános szempont volt az egyszerű, költségkímélő, fenntartható megoldások keresése, mind a megépítés, mind a későbbi üzemeltetés során.
Vélemény, hozzászólás?