Valódi fenntarthatóság, energiahatékonyság, paradigmaváltás – ezek voltak az idei, jubileumi Nemzetközi Passzívház Konferencia fókusztémái.
Szekér László DLA minősített passzívháztervező beszámolója. A szakember a Passzívházépítők Országos Szövetsége képviseletében vett részt a rendezvényen.
A plenáris ülések előadói külön kiemelték az EU szerepét. A klímaváltozás negatív hatásai egyre inkább érződnek, a globális kihívásokra globális válaszokat kell adni – hangoztatták a felszólalók. A párizsi klímaegyezmény és a nemzetállamok ratifikálása biztató, ám a célkitűzések és a gyakorlati megvalósítás között egyelőre hatalmas szakadék tátong. Magyarországról ez még inkább elmondható; egyre nagyobb lemaradásban vagyunk ezen a téren, pedig elérhető megoldások állnak rendelkezésre. A 25 éve kidolgozott, innovatív passzívház-standard ma már világszerte ismert, egyre több országban alkalmazott építési technológia, mellyel az energiapazarló épületek üzemeltetésére (fűtésére, hűtésére) fordított energia 80-90 százaléka megtakarítható. Megújuló energiaforrásokkal kiegészítve az energiahatékonyság tovább fokozható; a jövő passzívházainál már nem az energiafogyasztás drasztikus csökkentése lesz a cél, hanem az, hogy az épület megújuló forrásokkal kiegészítve energiát termeljen. A passzívház standard a gyakorlati megoldás terén hazánkban is bizonyított: minősített passzívházak tucatjai bizonyítják, hogy az elmélet a gyakorlatban is működik: egy épület energiaigénye már a tervezési fázisban nagy pontossággal kiszámítható, megfelelő szakértelemmel a legkülönfélébb épülettípusok kivitelezhetők passzívház-minőségben.
Etika, ökoszociális piacgazdaság, fenntarthatóság
A konferencia előadói közül többen is felvetettek etikai kérdéseket. Környezetünk és a következő generációk iránti felelősségvállalás megkerülhetetlen. Újra kell értelmeznünk a fenntarthatóság kérdését – hangoztatták. Egy-két generációval ezelőtt nemzedékek nőttek fel közművesítés nélküli házakban; az igények néhány évtized leforgása alatt teljesen átalakultak. Napjainkban, amikor a Föld népessége közelít a 7,5 milliárdhoz, mintegy 1,5 milliárd ember nélkülözi az energia nyújtotta komfortot és lehetőségeket, amibe egyebek közt beletartozik az oktatás, a megfelelő egészségügyi ellátás, vagy az információhoz való hozzáférés. 2050-re a Föld népessége eléri a 9 milliárdot.
Ma a világ négy leggazdagabb emírjének akkora a vagyona, mint a világ legszegényebb egy milliárdjának.
Ernst Ulrich von Weizsäcker, a Római Klub társelnöke, (1999-2002 között a Bundestag tagja) is felhívta előadásában a figyelmet a globális problémákra, és erősen kritizálta a globalizációt és az “etikai elveket nélkülöző” radikális piacgazdaságot. Napjainkban 800 millió ember nem jut ivóvízhez. Bár a technológiai fejlődés nagy léptekkel halad előre, a kérdés nem odázható el: lesz-e mindenkinek elegendő tápláléka, ivóvize, energiája? Ernst Ulrich von Weizsäcker szerint az ökoszociális piacgazdaságra való átállás jelenthet megoldást.
A klímaváltozás most még a mindennapokban kevéssé érezzük szorongatónak. A kiemelten veszélyeztetett övezetek közé tartozik többek között Florida. Húszmillió lakójának kétharmada olyan partvidéken él, amely a globális felmelegedés hatására a század végére részben víz alá kerülhet. Egy kétméteres vízszint-emelkedés Florida gazdaságának négyötödét veszélyeztetné; 250 milliárd dolláros ingatlanvagyont mosna el a víz.
A klímaváltozáson túl nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az energiahatékonyság növeli a gazdagsági teljesítményt; a felszabaduló tőke az életszínvonal növelésére fordítható. A passzívház standard a fenntartható jövőt szolgálja; megvalósult példák százai bizonyítják, hogy energiafaló épületek is energiahatékonnyá alakíthatók ezzel a technológiával, ami ökológiailag kedvezőbb, mint az új építés. A passzívház – a tévhittel ellentétben – nem drága, kifejezetten ökoszociális megoldás, követhető modell.
Nem véletlen, hogy az USA és Kína is egyre nagyobb lehetőséget lát a passzívházépítésben – nagy valószínűség szerint az elkövetkező években a két ország jelentős mértékben megnöveli a világ jelenleg kb. 50 ezres passzívházállományát.
Pekingi szmogos látkép
Kína eltökéltségét jelzi, hogy az idei Nemzetközi Passzívház Konferenciára mintegy kétszázan érkeztek Németországba a távol-keleti országból; ők nemcsak az energiahatékonyság növelése miatt látnak fantáziát a technológiában. Kína egyes területein a légszennyezettség mértéke drasztikusan meghaladja az egészségügyi határértéket; számukra a passzívház standard erre a problémára is megoldást kínálna: a passzívházakhoz kifejlesztett hővisszanyerős szellőztetőrendszerek ugyanis tökéletesen szűrt, tiszta levegőt biztosítanak.
Nyitókép: Csapadékos, meleg szubtrópusi éghajlatra tervezett szolár-passzívház, Washington
Vélemény, hozzászólás?