– a passzívházépítők tapasztalataival-
Egy újabb érv a passzívházak mellett: a hamarosan kötelező megújuló energia részarány a passzívházaknál könnyen teljesíthető lesz.
A közel nulla energiaigényű épületeknek a határoló szerkezetekre vonatkozó követelmények, fajlagos hőveszteség-tényező és összesített energetikai jellemző követelményértéke, nyári túlmelegedés elkerülésére vonatkozó követelmény, gépészeti rendszerekre vonatkozó előírások mellett a minimum 25% megújulóenergia-részarány követelményt is teljesítenie kell.
Vagyis egy energiahatékonyság szempontjából gyengén teljesítő épület esetében a megújuló részarány követelmény teljesítése is költségesebb lehet, mint egy jól teljesítő épület esetében.
A „közel nulla” rendelkezés szerint 2021. január 1-től minden új épület esetén minimum 25% megújulóenergia-részarányt kell biztosítani. A magyar szabályozásban eddig volt egy „kiskapu”, a szoláris nyereséget kétszer is figyelembe lehetett venni, ami torzította a számításokat. A korábban hatályos módszernél a passzív szoláris nyereségek esetében megengedett volt, hogy az kétszer kerüljön beszámításra: egyszer az épület fűtési hőigényének meghatározásakor (ezzel csökkentve a hőigényt) másodszor a megújulóenergia-részarány meghatározásakor.
Ezt az anomáliát küszöbölte ki a mostani jogszabály-módosítás, melyet egyébként európai az uniós irányelvek[1] írtak elő[2]. (Köszönjük, EU!)
A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2019. novemberi módosítása[3] miatt jelenleg a passzív szoláris energiát már nem lehet figyelembe venni a megújulóenergia-részarány számításában.
A kötelező megújuló részarány reflektorfénybe helyezi az épületek energiahatékonysági teljesítményét, mivel a megújuló energiaforrások tervezésénél konkrétan meg kell határozni a teljesítményt, így az adott épület fűtési energiaigényét is.
(a képen a napsugárzás direkt hasznosítása egy passzívházban)
[1] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/2001 IRÁNYELVE (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról
[2] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/844 IRÁNYELVE (2018. május 30.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról
[3] Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról – hatályos 2019 XI.29.
Vélemény, hozzászólás?