A legújabb passzívházak
2020 május 12. írta: admin

Hogyan épült a Bagolyvár?

Hogyan épült a Bagolyvár?

A Bükki Nemzeti Park kapujában – Miskolc Felső-Majláthon újjáépített új Bagolyvár 2016-ban nyitotta meg kapuit. Minden közreműködőnek – de különösen a tervezőknek és a kivitelezőknek rendkívüli kihívást jelentettek a szűkre szabott határidők és pénzügyi korlátok. A közreműködők elszántságának, áldozatvállalásának és felkészültségének köszönhetően a félmilliárdos projektet fél év alatt sikerült maradéktalanul megvalósítani – folyamatos tervezői művezetéssel, és szinte éjjel-nappal folyó tervezéssel és kivitelezéssel.

Tervezés és kivitelezés: 2015

Építész tervező:  Szekér László DLA

Generáltervező:  Roden Mérnöki Iroda Kft.

Generálkivitelező: Gerixon Kft.

Az újjáépítéssel új életre kelt az egyébként közkedvelt „Bagolyvár”. Az épület külső és belső felújításakor arra kell törekedtünk, hogy a Kós Károly világára emlékeztető eredetitömegformálás jellegében megmaradjon, az új épület az eredeti kialakítás építészeti nyelvén beszéljen, azonban mindenben feleljen meg a mai kor igényeinek. Az épület eredeti architektúrájának jellegét megőriztük, ezt a pozitív lakossági és használói visszajelzések is igazolták.

 

A tervezés során kiemelten fontos szempont volt a komplex fenntarthatóság, ez alatt a környezeti, gazdasági és szociális aspektusokat értve.

Környezeti fenntarthatóság: Az épület alacsonyenergiás, kialakítása megfelel a „közel nulla energiaigényű épületek” szintjének.  Ezt  kiváló hőszigeteléssel, hővisszanyerős szellőzés alkalmazásával, tripla üvegezésű nyílászárókkal, talajszondás hőszivattyúval valósítottuk meg. Figyelembe vettük az optimális tájolás, nyári árnyékolás, téli naphőhasznosítás szempontjait. Az épület a passzívházépítés követelményrendszere alapján épült, kerülve a hőhidakat, és törekedve a kiváló légtömörségre. A nyári árnyékolást a hagyományosan túlnyúló előtetőkkel messzemenően lehetett teljesíteni, de az esetlegesen szükségesé váló nyári hűtés is megoldható a talajszondák segítségével (free cooling).

Hasznosítottuk a talajhőt, és a távozó szellőző levegő hőjét. A funkcionális kialakításnál arra törekedtünk, hogy a déli tájolás előnyeit maximalizáljuk, ezért az épület déli oldalán helyeztük el a nagy ablakokkal tagolt iroda és közösségi helyiségeket.  A déli homlokzaton az ablakok nagyobbak a szoláris nyereség maximalizálása érdekében. Az északi oldalon az ablakok csupán a szükséges méretűek. A földszinti falak U-értéke  U= 0,17 W/m2K. Az energiahatékony kialakításnak köszönhetően az épület nem használ fosszilis energiát a működéséhez: lokális károsanyag kibocsátása nulla, és hasznosítja a környezet energiáját. A tetőn található egyetlen kémény csupán tartalék funkciót tölt be: a földszint előcsarnok vészhelyzetben kandallóról is fűthető. Gázellátás nincs az épületben. Az épület telepítéséhez nem volt szükség új telekre, „barnamezős” beruházásnak tekinthető. Nem kellett fákat kivágni, sőt számos új fa és növény lett telepítve. Az épület működése során nem szennyezi a levegőt. Törekedtünk arra, hogy helyben beszerezhető és előállítható építőanyagokat használjunk, minimálisra csökkentve a szállítást.

Gazdasági fenntarthatóság: az épület a megadott költségkereteken belül, a határidők betartásával épült meg. Kizárólag a magyar piacon kapható, elérhető árú, de kiváló minőségű termékeket használtunk. Az épület az energiahatékony kialakításnak köszönhetően rendkívül gazdaságosan üzemeltethető és hosszútávon is fenntartható. A megvalósult kialakítással kedvezően lehet fűteni és hűteni az épületet, gazdaságosan üzemeltethető a ház. Az emeleti irodák bérbeadásából a működési költségek csökkenthetők.

Társadalmi aspektusok: fontos szempont, hogy mindenki által látogatható új városi középület jött létre, egy nyitott, közfunkciót betöltő közösségi fejlesztés. Az esélyegyenlőség szempontjait messzemenően figyelembe vettük: az épület akadálymentes kialakítású, a mozgássérültek mellett a látássérültekre is gondolva az infokommunikációs akadálymentesítés előírásait is betartottuk és figyelembe vettük a látogató gyerekek szempontjait is. Az újjáépített épület illeszkedik a kialakult városképhez, alázattal kezeli az elődök eredményeit, de kompromisszummentesen kortárs is, ezzel is képviselve a fenntartható fejlődés eszméjét.  Figyelembe véve, hogy a kisvasútra akár 60-100 fő is várakozhat, jellemzően gyermekes családok – a váróterem méretét ehhez igazítottuk. A váróterembe elhelyeztük az utas-tájékoztató rendszer nagy kijelzőjét, amely valós idejű adatokkal segíti az utazóközönséget. A vizesblokknál külön pelenkázó-szoptató helységet alakítunk ki a mozgássérült wc-vel együtt.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Print Friendly and PDF

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.