A vári volt teherelosztó épületéről van szó abban a javaslatban, mely szerint az épület ne kerüljön elbontásra, mert ez környezeti szempontból sokkal jobb, mint a bontás és új épület építése. A bontás költséges, zajjal, porral és rengeteg hulladékkal jár, valamint az új építőanyagok gyártásával, szállításával és beépítésével rengeteg energiát pazarolunk el feleslegesen. Jelen helyzetben a bontás elkerülése és az épület újra hasznosítása a karbonsemleges megoldás, melyre törekedni kell. Az éghajlatváltozás valamint a fajok és élőhelyeik sokszínűségének csökkenése napjaink legsúlyosabb válságjelenségei közé tartozik. Ehhez a válsághoz épületeink hagyományosan megszokott módon történő létrehozása és üzemeltetése járul hozzá a legnagyobb mértékben. Paradigmaváltásra van szükség az építőiparban, hogy a társadalom szükségleteit Földünk ökológiai határainak megsértése nélkül tudjuk kielégíteni. Új módon kell hozzáállnunk a tervezési és kivitelezési feladatokhoz. Környezetileg hatékony, fenntartható épületekre van szükségünk, melyek pozitív hatással vannak a környezetükre. Ma már nem csak az számít, hogy egy épület „szép” legyen, vagy „stílben legyen tartva”. Ezek 19. századi eszmények. A 21. században fenntartható, karbonsemleges, zéróenergiás, regeneratív szemlélettel létrehozott épületekre és városokra van szükség. Fontos az is, hogy az épületeink megjelenésben, kulturális értelemben sokfélék legyenek. Sokféleségben az egység, virágozzék minden virág!
A Szekér László DLA által jegyzett koncepció szerint az épület tervezett funkciója: egy nyitott, közösségi funkciór alapozott részvételi demokrácia központ.
Kiállításoknak, online szavazásoknak, nyilvános TV-vitáknak adhat otthont az épület, mely korszerű, energiahatékony szerkezetekkel, napelemekkel, étteremmel, kávézóval és zöldtetővel felszerelve nyitva áll mindenki előtt, akinek fontosak az átlátható folyamatok, közvetlen demokrácia, a választások, nyílt viták, elszámoltatható kormányzás és a jogállamiság.
Passzívház technológia
A tervezett épület nulla energiaigényű és nulla károsanyag kibocsátású. Ehhez rendkívül jó hőszigetelő burokkal kell ellátni az épületet, hővisszanyerős szellőzéssel, légtömör és hőhídmentes kialakítással. Ezt összességében passzívház-technológiának hívjuk. Az épület energetikai modelljét PHPP-vel számítják ki és méretezik. A transzparens homlokzati üvegszerkezetek négy rétegű, speciális kialakítású hőszigetelt szerkezetek, az egyéb határoló szerkezetek legalább 20-25 cm vastag jó minőségű hőszigeteléssel ellátottak. Az előrelátóan kialakított, homlokzati síkból visszahúzott tartószerkezet kiváló lehetőséget biztosít a hőhídmentes csomóponti kialakításhoz.
Zöldtető
Az épület tetejét zöldtetőként lesz kialakítva, mely tetőkertként is funkcionál. Ezzel visszaadható a természetnek azt a felületet, amit az építés során elvettünk, biológiai felületet és élőhelyet biztosítva bogaraknak és madaraknak. A zöldtető számos előnnyel bír, például segít megkötni a szállóport, csökkenti a villámárvizek gyakoriságát, nyáron hűsíti a környezetét, csökkenti a hősziget kialakulásának veszélyét.
Megújuló források alkalmazása
Az épület déli tájolású ferde tetőjét napelemes cseréppel borítjuk, illetve az üvegszerkezetek átlátszó fotovoltaikus üvegezéssel készülnek, melyek napenergiából villamos áramot állítanak elő. Az épület fűtése, hűtése és HMV ellátása nagy hatékonyságú hőszivattyús berendezésekkel történik. A környező levegő energiatartalmát is hasznosítják.
Innovatív tervezési módszerek
Az épületet integrált tervezési módszerrel tervezik meg, PHPP energiamodellezéssel és dinamikus szimulációkkal optimalizálják az energiamérlegét, a környezeti lábnyomát életciklus-elemzéssel számítják ki. Törekednek arra, hogy az építési hulladék mennyisége minimális legyen, ezért amit lehet, újra hasznosítanak. Olyan épületet terveztek, mely az életciklusra vetítve karbonsemleges, ezzel utat mutatva a jövő karbonsemleges építészete felé.
A pályázat teljes anyaga megtekinthető itt:
Vélemény, hozzászólás?