A fűtési energiafogyasztás több mint 50 százalékkal alacsonyabb a hasonló létesítményekhez viszonyítva a bambergi uszodában, és jelentős megtakarítást sikerült elérni a villamosenergia-felhasználásban is az alkalmazott passzívház-technológiának köszönhetően. Ezt bizonyítják az épületben két éven át végzett mérési adatok. A monitoringról készített, mérési adatokat is ismertető tanulmány elérhető a német Passzívház Intézet weboldalán.
A kísérleti mintaprojekt a Bambados fantázianevet kapta. Nem ez az első uszodaépület, amely passzívház-technológiával valósult meg: egy másik német városban (Lünen) is épült passzívház-uszoda 2012-ben, illetve egy angol városban is terveznek hasonlót. Mint minden passzívháznál, uszodaépület esetében is alapkövetelmény a hőhídmentesség, a légtömörség, a megfelelően szigetelt termikus épületburok, a kiváló szigetelésű passzívház-nyílászárók, és a hővisszanyerős szellőztetőrendszer megléte. Az üzemeltetési költségek fedett uszoda esetében nemcsak a megfelelő hőmérséklet biztosítása miatt jelentősek; a szellőztetés, a vízkezelés, a medencék fűtése is rendkívül energiaigényes.
A darmstadti Passzívház Intézet jóval az építkezést megelőzően készített egy tanulmányt a passzívház-uszoda tervezési, kivitelezési kritériumairól, melyet mindkét német uszodaépület létesítésénél felhasználtak a közreműködők. Az energiahatékonyság alapja a magas színvonalú épületburok, ám önmagában ez nem elegendő. A hővisszanyerős szellőztetőkkel a magas páratartalom jól szabályozható (a bambergi uszoda esetében a páratartalom nem haladhatja meg a 64%-ot, ám sok esetben a 60%-ot sem éri el).
A Passzívház Tervező Csomaggal (PHPP) történő számítás is elengedhetetlen része volt a tervezésnek. Uszodák esetében különösen fontos, egyúttal nagy kihívást is jelentenek az ún. energetikai számítások/méretezések, mivel energiaigény szempontjából egy ilyen komplexum rendkívül tagolt, más-más termikus zónákkal (irodarészek, szauna, SPA, medencék). Az épületet átfogó energetikai tervezés során úgy sikerült megvalósítani, hogy a fűtés és a melegvíz-előállítás mellett a világításra, párátlanításra, a szaunára, a vízkeringetésre és egyéb fogyasztókra fordítandó áramigény is minimális.
A mérések azt bizonyítják, hogy uszodák esetében is érdemes a passzívház-technológiát alkalmazni. Az első szezonban egy átfogó mérés és üzemoptimalizálás történt, melynek során sikerült a komplext gépészeti rendszert a felhasználói igényeknek megfelelően beállítani. Ennek következtében a szellőzésre fordítandó áramigényt több mint 50%-kal sikerült csökkenteni.
A németországi uszodák jelentős része a hetvenes években létesült – energiapazarlók, költségigényesek. A bambergi mintaprojekt tapasztalatait nemcsak új építéseknél, hanem passzívház-minőségű felújításoknál is fel tudják használni.
Vélemény, hozzászólás?